Legkisebb mértékben sem látják növekedésük akadályát a klímaváltozásban a Davos konferenciára odapofátlankodott óriáscégek. Persze ez nem meglepő, hiszen pontosan a százmilliók halála és a bolygó felülete nagy részének lakhatatlanná válása biztosítja a rendszer további – önnön célú – fennmaradását.
Externáliának nevezik a kapitalizmus antilogikájából következő azon bajokat, melyek úgymond nem gazdasági események, azaz bekövetkeztük nem jár együtt pénzmozgással. Nehéz egy efféle ótvar baromságot érthető módon átadni a kedves olvasó számára, de ezért próbáljuk megérteni a jelenséget egy szemléltető példán keresztül.
Amennyiben egy ipari komplexum, például egy csernobili atomerőmű felrobban, a számos közvetlenül vagy közvetve a balesethez köthető haláleset mellett a katasztrófa helyrehozására felszámolt fél Magyarország GDP-jű költség közvetlenül terheli a tulajdonost, vagyis jelen példában a szovjet államot, „szabad piacon” pedig a balesetet okozó magáncéget, illetve a biztosítótársaságokat. A vörösiszap-katasztrófa révén a magyar polgárok is tudhatnak efféle jelenségről.
De mi a helyzet akkor, ha szerte a világon szénerőművek milliói pöfékelik az üvegházhatást keltő gázokat a levegőbe, a működésük révén keletkező szemét és szenny pedig az erőmű melletti folyón utazik a világ minden pontjára? Ez esetben, mivel nem történik szoros értelemben vett katasztrófa, nem szükséges a fennálló törvényi kötelezettségek mellett ezen cégeknek a környezetben okozott károkat megtéríteni. Vagyis nem zajlik GDP-esemény.
Amennyiben az ipari kapitalizmus a Föld élővilágának 60%-át kiirtja, az emberiséget pedig súlyos betegségekre és korai elhalálozásokra kárhoztatja, pénz mozgásának hiányában a kihaló bolygó valószínűsíthetően valamiféle rendszeren kívüli anomália a kapitalista közgazdászok szerint.
Az összeadva sok ezer csernobili katasztrófát kitevő károkozás következményeit ezzel kiszervezzük a társadalomra, sőt, a komplett élővilágra. Teljesen ingyen. Bónuszként még indokot is szolgáltathatunk a „szocializmus” működésképtelenségére. Hiszen abban a rendszerben csernobili katasztrófa történt! Itt a paradicsomi kapitalizmusban viszont csak néhány százmilliárd kósza állat teteme rothad, meg pár milliárd ember fulladozik. Hol van ahhoz a Csernobilhoz képest, ahol ma burjánzik az élővilág, az ezer Csernobilt kitevő, egész Földet Tatooine-ná változtató kapitalizmus? Na ugye, komcsi lippsik.
Itt csatlakoznak be a képbe a populista kormányok, mert az együgyű nép mégiscsak követel valamiféle megnevezhető, halálra kövezhető főbűnöst. Elvégre ami nincs közvetlen a szemük előtt, az nem is létezik. Ezért bemesélik nekik, hogy a bolygó lakhatatlan részeiről végbemenő népvándorlást, az egyelőre foltokban jelentkező, ám egyre jellemzőbb élelemhiányt, a zöld területek teljes leépülését, valamint az egyre erőteljesebb krónikus betegségek, járványok terjedését, az összemberiséget meghatározó szellemi-erkölcsi leépülést az ufók, a kondenzcsíkot húzó repülők, sorosgyuribácsi, vagy a sorosgyuribácsi által felbérelt, kondenzcsíkot húzó ufók gerjesztik.
Furamód a kapitalisták valóságtagadásából egyenesen következő populizmus felkerült a toplistára, holott annak terjedését színtisztán ők maguk idézik elő. Szintén nagy mértékű kockázatot jelentenek szerintük a mindenféle csúnya szabályozások, vagy a lustadisznó-munkakerülő alkalmazottak nem megfelelő képességei. Melyeknek nyilván semmi köze nincs a rendszer drasztikus egészségromlást, depressziót, szellemi hanyatlást és halált gerjesztő működéséhez.
Összességében a felméréssorozat 2012-es kezdete óta idén fogalmazták meg a legpesszimistább kilátásokat a CEO-k. Szerintük nagyon rossz irányba tart a gazdaság, saját maga és cége jövőbeli helyzetét a többség aggasztónak, vagy legalábbis bizonytalannak látja.
Eme bekukkantás a lelkivilágukba színtisztán leleplezi működésük pszichopata voltát. Amíg tetteik következményeit nem kell saját bőrükön tapasztalniuk, addig hadd fröcsögjön a kula. Amint az első pár csepp visszapotyog rájuk az emberiségre dobált fekáliából, rögvest kapálózva-fuldokolva kiabálnak árvizet.
