A guillotine mint rettegett megtorlóeszköz épült be a köztudatba, pedig megalkotója, Dr. Joseph-Ignace Guillotin épp ellenkező céllal hozta azt létre. Élete későbbi éveiben már bánta is, hogy lefejezőeszközét nem látta el valami egyedi fantázianévvel, így találmánya örökké egybeforrt az ő becses nevével. Amiért – hogy egy biblikus fordulattal éljünk – utódai bűnhődtek hetedíziglen az őket ért össztársadalmi bullying-nak hála. Pedig még petíciókat is beadtak a francia kormányhoz, hogy változtassák meg a szerkezet nevét, mindhiába.
A guillotine funkciója az egységes, humánus kivégzés módjának létrehozatala volt. A francia forradalom kirobbanásáig a halálbüntetéseket a bűnös egyén társadalmi osztályának megfelelően rótták ki. Egy nemesi származású bűnöző komolyabb szenvedésektől mentesen lelhette halálát golyó által, míg egy parasztra kötél, sok percen át tartó heveny fuldoklás, bevizelés és nyilvános megszégyenülés várt.
A társadalmi különbségek elsimítása végett a guillotine-t olyan eszköznek alkotta meg feltalálója, mely minden halálra ítélt nyakát az egyenlő bánásmód mentén ugyanolyan módon, felesleges gyötrelmektől mentesen választotta el a fejétől.
A maga korában humánusnak számító volta ellenére a guillotine bizony erőteljesen mint letűnt korok barbár emléke rögzült az emberek fejében. A haszontalan tények után ácsingózó kocka sorstársaim most minden bizonnyal kíváncsiak, mikor is történt a legutolsó kivégzés.
1977. szeptember 10-én a szeretőjét féltékenységből megölő bevándorlót, Hamida Djandoubi-t érte a megtiszteltetés, hogy utolsóként feküdhet a guillotine alá. Ekkorra a nyilvános kivégzéseket már rég beszüntették, így a Marseille-i börtön falain belül került sor meglehetősen ingerszegény körülmények között az akcióra.
Másnap a Deauville-i filmfesztiválon zajlott az első Star Wars film franciaországi premierje. A halálbüntetést véglegesen 1981-ben törölte el a francia kormányzat.
