Napjaink szabad piaci kapitalizmusa egészen elképesztő prosperitás abszolválására képes, nem véletlen akadnak eme ideológiának szerte a világon rendkívül lelkes követői. A probléma csupán, hogy e filozófia rajongva ünnepelt hősei, a kapitalista vállalkozások nem egészen úgy képzelik el a liberális piacgazdaság szervezési metódusát, ahogy azt az állami szabályozások kényszere alól kicsusszanó kreatív vállalkozók megvalósítják.
Hosszú évekkel ezelőtt prófétáltam a temérdek felbukkanó filmstreamer szolgáltatás szaturáló hatásáról, melynek nyomán a felhasználók újból felfedezik az elérhető árszínvonalú és egészen remek kínálatot nyújtó Netflix nyomán sutba vetett torrent szájtokat. Öt év sem kellett, máris könnyes nosztalgiával eleveníti fel az internet népe az online kalózkodás dicső esztendeit.
A temérdek streamer szolgáltatás bevezetése végett a legnagyobb tartalomgyártók (Disney, Universal, Paramount, HBO) elkezdték filmjeiket és sorozataikat kivonni a Netflixről, majd exkluzív tartalmakká tenni azokat a maguk felületinek promotálására. Csakhogy az ennek nyomán bekövetkező kínálatszűkítés végett a felhasználók szempontjából egyre kevésbé éri meg 1-1 szolgáltatásra előfizetni, 3-4 párhuzamos szerződés fenntartása pedig azonos költségeket keletkeztet, mint a kábeltévé, melyről a Netflix korai beszállói menekülni igyekeztek.
Ez még hagyján: jelenleg a Netflix kivételével mindegyik platform masszívan veszteséges, s nem is látszik annak jele, hogy valaha is behoznák majd a fejlesztés és kiépítés költségeit.
Mint kiderült, mégis kialakultak nyertesei ennek az agyonszaturált piacnak. A kalóz szájtok, melyek nyilván egy fillér licencdíjat nem fizetnek a filmek és sorozatok gyártóinak, gyakorlatilag prosperálnak.
Az amerikai MPA szerte a világból 130 ingyenes vagy nagyon olcsó filmstreamer szolgáltatást számolt össze, melyek top 3-ba tartozó krémje együttesen 2 millió környéki előfizetői létszámot tudhat magáénak. Ők szolgáltatástól függően 5-10 dollárt fizetnek havonta, hogy a világ gyakorlatilag minden valaha napvilágot látott filmje közül válogathassanak.
Nehéz összehasonlítást vetni a hivatalos és licencelt médiumokkal, melyeken az egyre tetemesebb, egyenként 15 dollár környékén kínált csomagok előfizetői jelentősen megcsonkított kínálatokból válogathatnak csak, miközben 60-80 dollár közti pénzmag kicsengetéséért cserébe még mindig nem áll rendelkezésükre minden létező tartalom, melyet aznap este épp megnézni kívánnának.
Nem elég, hogy a kalóz szájtok látogatottsága ismét elkezdett konkurálni a legitim szolgáltatóékkal, az is kiderült ezekről, mennyire vaskos profitráta mentén képesek üzemelni. Még egy nagyszabású, kollektív és nemzetközi FBI-rajtaütés kockázata mellett is megéri befektetni ezekbe, mivel a reklámbevételekkel együtt e kalózszájtok akár 90 százalék árrés abszolválására is képesek – köszönhetően az ingyen használatba vett filmtermékek sokaságának.
Az MPA becslése szerint a virágzó filmstreamer oldalak éves szinten 71 milliárd dollár kiesett bevételt okoznak a globális filmiparnak, miközben csak Amerikában 250 ezer munkahely felszámolását idézik elő.
Természetesen a hivatalos piaci szereplők nem hagyják reakció nélkül a folyamatokat. Amellett, hogy előfizetési díjaikat folyamatosan növelik a csillagos égig, igyekeznek leszámolni a kedvezményes családi előfizetési konstrukciókkal, reklámokkal fertőzni a prémium csomagok vásárlóit, továbbá kivonni népszerű sorozatok egyes évadjait vagy akár véletlenszerű epizódjait a siker további fokozása érdekében.
