Anno elterjedt bizonyos körökben egy szokás, hogy kisgyermekek növekedését beinjektált hormonokkal serkentsék. Ezeket a hormonokat elhunyt személyek agyából szipkázták ki.
Sajnos e kísérleti vakcinák áldozatai rendkívül megjárták idős korukra, mivel az 1959-85 közt dívó módszer korai adoptálói Creutzfeldt-Jakob-kórban kezdtek szenvedni, ami a prionbetegség egyik formája. E fatális agyi leépülés nagy százalékban vezet halálhoz.
Egy friss tanulmány megmutatja, hogyan lettek a nevezett hormonnal oltottak Alzheimer-kórosak. Ez a betegség nem adható át csak úgy emberről emberre. Ahhoz, hogy az áldozat úgymond megfertőződhessen, s ne természetes módon fejlesszen ki magában Alzheimer-kórt 80+ évesen, érintkeznie szükséges olyan agyfolyadékkal, melyben Alzheimer betegséget lehet detektálni.
A betegségek átadását protokoll szerint a sebészeti eszközök alapos fertőtlenítésével igyekeznek meggátolni, csakhogy az Alzheimer-kór kifejlődését szavatoló prionokat sem forralás, sem szárítás, sem a formaldehid-fürdő nem pusztítja el.
A University College London neurológusai kimutatták, hogy az injekciós hormonkezelésen átesett betegek akár már 30 éves koruktól Alzheimer-kórt kezdtek kifejleszteni, holott annak természetes kialakulása a 80 év alattiaknál rendkívül ritka.
Akik az injekciókat megkapták, de nem haltak meg Creutzfeldt-Jakob-kórban, azoknak csaknem kétharmada (8 vizsgált páciensből 5) Alzheimer-kórban kezdett szenvedni. A maradék 3 személyből további kettő kognitív károsodást szenvedett el, s csak egy maradt közülük tünetmentes az élete későbbi szakaszában is.
Az Alzheimer-kór közvetlen kiváltó oka az amiloid béta fehérjék kóros felhalmozódása. A Creutzfeldt-Jakob kórban elhunyt oltottak agyában mind felfedezték az amiloid béta lerakódásokat.
A demenciás betegségek valóságos kollekcióját ismerték fel a doktorok az utóbbi évtizedekben. A már nevezett Creutzfeldt-Jakob kór és Alzheimer-kór mellett a pápuai kannibál törzseket tizedelő kuru betegség is ugyanebbe a családba tartozik.
A kuru e primitív törzs esetében az elhunyt rokonok – akár nők és gyermekek – agyának és zsigereinek rituális elfogyasztását jelenti. Az eddigi kutatások azt indikálják, hogy mindhárom betegség közös tőről fakad, s evolúciós origójuknak egyértelműen a kergemarhakór felel meg.
Hogy egy betegségcsaládról beszélünk, az bizonyos szempontból jó hír, mert így jó eséllyel egységes terápiát lehet rájuk kifejleszteni a jövőben, amennyiben a tudósok megtalálják végre a betegségeket triggerelő konkrét kiváltó okot. Hála az égnek a pápuai kannibalizmus az 50-es években megszűnt, így a kuru betegség jelentősen visszaszorult.
