Egy új felmérés szerint egyre több amerikai bízik a közösségi médiában és az egészséggel kapcsolatos weboldalakban orvosi tanácsok felkutatására, mint egy tényleges egészségügyi szakemberben. A 2000 felnőtt bevonásával készült felmérés szerint sokan az internethez fordulnak “pontos” információkért az egészségükkel kapcsolatban, mielőtt aztán megkérdeznék orvosukat. Valójában szignifikánsan többen látogatják az egészségügyi weboldalakat (53%) és a közösségi médiát (46%), mint a háziorvosukat (44%).
A megkérdezettek közel háromnegyede (73%) úgy véli, jobban képes vigyázni egészségére, mint ahogy saját háziorvosa teszi.
A UserTesting megbízásából végzett kutatás azt is megállapította, hogy a közvélemény mesterséges intelligenciába (AI) vetett bizalma világszerte eltérő. Ugyanez a felmérés, amely 1000 brit és ugyanennyi ausztrál felnőttet kérdezett meg, azt találta, hogy a britek 44 százaléka és az ausztrálok 27 százaléka nem bízná az AI-ra bármilyen egészségügyi feladat elvégzését. Eközben az amerikaiaknak csak hat százaléka osztotta ugyanezt az AI-ellenes érzést.
További igazolásaképp nézőpontjuknak, háromból két amerikai azt mondja, hogy tüneteit olyan internetes keresőmotorba táplálta be, mint a Google, vagy egy olyan webhelyen keresett rájuk, mint a WebMD.
A válaszadók többsége inkább az internetet vagy a ChatGPT-t kérdezné meg orvosa helyett. 51% megalázó élménynek tartja az orvosi vizitet, 45% pedig a doktora álláspontja mellett is kikérné az internet valamely eszközének véleményét. Az amerikai polgárokra jellemző továbbá, hogy nem értik az egészségbiztosítási konstrukcióikat, vagy hogy azok mely kezeléseket fedezik (57%).
„A páciensek élménye nem csak a betegek és a szolgáltatók közötti kapcsolatot befolyásolja” – mondja Lija Hogan szóvivő, a UserTesting vállalati kutatási stratégiájának vezetője. “Az egészségügyi kiruccanások olyan digitális érintkezési pontokat tartalmaznak, melyek túlmutatnak a vizitek tervezésén vagy a távkonzultáción. Az amerikaiak az AI-t eszközként használják, hogy segítsenek nekik eligazodni egy összetett élményben több olyan információ nyújtásával, amelyek érthetők és relevánsak számukra, és amelyeket megbízhatónak éreznek.”
A felmérés azt is kimutatta, hogy az emberek többségükben megbíznának egy AI algoritmus javasolta kezelési tervben (53%), orvosi vizitek ütemezésében (52%), vagy gyógyszertári receptek felírásában (47%). A válaszadók az MI-re bíznák továbbá alvási szokásaik megfigyelését (53%), pulzusszám-ellenőrzésüket (51%), vérnyomás-mérésüket (42%) és termékenységi diagnózisukat (40%).
A válaszadók közel negyede (23%) bízna abban, ha mesterséges intelligencia diagnosztizálná őket olyan egészségügyi kondíciókkal, mint szívbetegség vagy cukorbetegség (48%), COVID-19 (42%), valamint megfázás és influenza (40%). Utóbbi mérőszámok természetesen a 23%-os arányon belül értendők.
A megkérdezettek kilencvennégy százaléka rendelkezik személyes intelligens eszközzel, melyek nyomon követik egészségüket. 10-ből hatan (62%) mondják, hogy a testükre aggatott berendezések befolyásolják viselkedésüket.
Természetesen az emberek technológia iránti bizalmának nagy része nem áll meg az AI-jal. Sokan a nagy technológiai vállalatokra bíznák személyes egészségügyi adataikat, mint a Google (54%), az Apple (47%), a Fitbit (34%), az Amazon (31%) és a Meta (25%).
Összességében 78 százalék bízik abban, hogy az AI és a technológiai vállalatok bizalmasan kezelik egészségi adataikat.
“Az orvosoknak és a betegeknek együtt kell kitalálniuk, hogy az AI hogyan játszhatja a legelőnyösebb szerepet az egészségünk útjának egyengetésében.” – folytatja Hogan. “Megfelelő védőkorlátokat kell kihelyeznünk annak érdekében, hogy az emberek magas színvonalú tanácsokat kapjanak a maguk és egészségük istápolásával megbízott szolgáltató szerveztek kontextusában. Az egyre szűkülő vidéki praxisok és az akadozó hozzáférés azt jelenti, hogy az AI létünk és egészségünk egyre szervesebb részévé válik, ami egyben az elöregedő társadalom istápolásához szükséges törődést is biztosítani tudja.”
