Jól tudjuk, hogy az akadémikusok és diákok nagy százaléka tartózkodik attól, hogy kifejezze véleményét bizonyos témákban, tartván attól, hogy feljelentik, megfélemlítik vagy hivatalosan szankcionálják őket. Az egyetemi öncenzúráról gyakran beszélnek a médiában – és jogosan. De mi a helyzet a lakosság egészével? Hogyan változott az öncenzúra intenzitása az idő múltával?
A közelmúltban két releváns papír is napvilágot látott a téma kapcsán. Egy Egyesült Államokból származó tavalyi tanulmányban James Gibson és Joseph Sutherland összegyűjtötte az összes elérhető felmérést, melyek a következőhöz hasonló kérdést tették fel az amerikaiaknak: “Érzed-e úgy vagy sem, hogy ugyanolyan szabadon ki tudod fejezni véleményed, mint régen?”
Bár e kérdés nem feltétlenül ideális, megvan az az előnye, hogy mivel először 1954-ben Samuel Stouffer szociológus tette fel ugyanezt az amerikai népnek, ezzel lehetővé teszi a hosszú távú trendek tanulmányozását. Miután Gibson és Sutherland összegezte felfedezéseit, a következő eredményekre leltek:
2020-ra 46 százalékra növekedett ama polgárok száma, kik nem érzik úgy, hogy bármiről elmondhatnák véleményüket.
Ugyanezen arányszám 1954-ben mindössze 13 százalékot mutatott!
Egyértelműen növekszik tehát az öncenzúra mértéke. A növekmény trendszerű és tartós, bár nem lineáris. Az elmúlt évtizedek során rendre fluktuált ez a szám, ám nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy évtizedes léptékben az öncenzúra rendre radikálisan megnövekszik.
Tehát az amerikaiak körülbelül fele nem érzi magát kellően szabadnak, hogy kimondja a véleményét.
A második kutatás Németországban született. Az Allensbach Démoszkópiai Intézet kutatói a következőt kérdezték a német polgároktól: “Érzi-e úgy, hogy ma Németországban szabadon kifejezheti politikai véleményét, vagy jobb óvatosnak lenni?”
Ezt a kérdést először 1953-ban tették fel (Nyugat-Németországban), bár a tanulmányban közölt adatok sajnos csak 1990-ig, az újraegyesítés évéig nyúlnak vissza. A kutatók a következőket találták:
Ahogy Amerikában, úgy Németországban is jelentősen nőtt az öncenzúra. 1990-ben a németeknek alig 16%-a mondta, hogy jobb az óvatosság. 2017-re ez az arány 25%-ra nőtt, 2023-ban pedig 44%-ra ugrott. Az Egyesült Államokhoz hasonlóan a lakosság közel fele nem érzi magát szabadnak politikai véleménye kifejezésére. Ráadásul a negatív változások java része az elmúlt évtizedben zajlott le.
A kutatók azt találták, hogy csak a zöld szavazók közt voltak többségben a magukat szabadnak érző politikai véleménynyilvánítók. Eközben a radikális jobboldali Alternative für Deutschland (AFD) szavazói gondolják leginkább úgy, hogy alaposan vissza kell fogniuk magukat.
Nincsen ugyan tudomásunk más országok statisztikáiról, azonban önmagában véve is nyugtalanító, hogy két, magát a nyugati liberalizmus demokratikus bástyájaként aposztrofáló nagyhatalom népessége körében születtek ily lesújtó eredmények.