Betámadta a TikTokot az amerikai Republikánus Párt, mert a Z-generáció körében elsöprő népszerűségnek örvendő platform temérdek palesztin-párti klipet mutat a nézőinek, míg a pro-izraeli videók rendre elmaradnak az algoritmus kegyeiért vívott küzdelemben.
A republikánusok szerint a Kínai Kommunista Párt kontrollálta TikTok átmossa a fiatalság agyát, hogy azok a terrorista Hamas-t és Palesztina függetlenségét éltessék az ártatlan áldozat Izraellel szemben.
Mike Gallagher republikánus képviselő szerint a kommunista Kína a TikTokon keresztül manipulálja az amerikai fiatalságot, ami bőséges indokot szolgáltat arra, hogy szerte a birodalomban betiltsák végre az agymosó appot. Példaként felhozta, hogy két kínai vállalat a maga Google Maps klónjában már eltüntette Izraelt a térképről.
A botrány nyomán kénytelen volt a TikTok egy sajtóközleményt kiadni, mely szerint szó sincs manipulációról. Akár elhiszik ezt a tisztelt politikusok, akár nem, azért oly népszerűek a pro-Palesztina klipek a platformon, mert a fiatalok azokat jóval nagyobb számban osztják meg, többet böngészik a palesztin-párti hashtag-eket, mint az izraelieket.
Mivel a TikTok a 13-29 éves korosztály legkedveltebb terméke, a rajta elszaporodó videók politikai irányvonala a Z-generáció nézeteit képezi le, akik nagyobb arányban támogatják Palesztinát az elsöprő mértékben Izrael-párti és gerontokrata konzervatív politikai kaszthoz képest.
Mindennek valóságát a közvélemény-kutatások rendre visszaigazolják, merthogy a fiatalok körében nagyjából 2010 óta rendre az Izrael-ellenesség felfokozódása mutatkozik meg. Mivel a TikTok 2017 óta létezik, ezt a folyamatot nem lehet e platform számlájára írni.
A sajtóközleményben szemlézett Gallup kutatás szerint bár a fiatalságát az 1930-as években eltöltő csendes generáció körében, majd az őket követő baby boomer nemzedékben és X-generációban rendre abszolút többséget jelképeznek az Izraelt támogatók, az Y-generációnál (millenniumi nemzedék) már megfordul ez a görbe. Náluk ugyan alig 2 százalék különbséggel, de a Palesztina függetlenségét forszírozók kerekednek felül.
A Z-generációra egyelőre nem készült hasonló felmérés, mivel legfiatalabb rétegeik még nem léptek be a szavazó korba. Mindenesetre nem esik nehezünkre feltételezni, hogy köreikben még radikálisabb felfutásnak örvend a Palesztinát támogatók aránya. Kiváltképp amennyiben figyelembe vesszük e nemzedék szélsőségesen baloldali irányultságát.
A „palesztin propagandát” tehát azért kapja fel a TikTok, mert a látogatók többségét reprezentáló Z-generáció ezeket a tartalmakat keresi, osztja meg és folytat le velük interakciót.
Lehetséges ugyan a TikTok algoritmusát központilag befolyásolni – pl. a moderátorok önkényesen eldönthetik, mely videók váljanak virálissá, s nyilván a felhasználási feltételeket sértő tartalmak is törlés alá kerülnek –, ám Izrael vs. Palesztina témakörben erről szó nincs. Legalábbis erre esküdözik a TikTok stábja, akik mellesleg Szingapúrból moderálgatják az amerikai felhasználók tartalmait, s nem Kínából.
Ha nem hiszik el a republikánus képviselők a TikTok szóvivőjének állítását, hát ellenőrizzék le maguk a forráskódot, melyet a 8 hónappal ezelőtt zajlott kongresszusi meghallgatás nyomán az amerikai kormány rendelkezésére bocsátottak. Ha értenek hozzá, nyilván meglelhetik a tudatbefolyásolás lefolytatására alkalmas függvénysorokat a kódtengerben.
A TikTok stábja szemléz egy statisztikát is, mely kiválóan leleplezi az Izraelt pártoló, illetve az azzal szembehelyezkedő tartalmak fogyasztóinak és előállítóinak összetételét.
A TikTok belsős felmérése szerint a maguk platformján a #freepalestine hashtag-gel bíró videók összesen 25 milliárd megtekintésnek örvendenek, míg a #standwithisrael mindössze 440 milliónak. Ez bizony rendkívüli egyenlőtlenséget jelent.
Ugyanakkor Zuckerberg közösségi oldalain sem mutat ugyanezen arányszám radikális eltéréseket a TikTokhoz képest. A #FreePalestine hashtag alatt Facebookon 11 millió, Instán 5,7 millió posztot találhatunk, míg a #standwithIsrael-re ugyanezen két platformon alig 278 ezer, illetve 214 ezer találat fedezhető fel.
Elsöprő többséget alkotnak tehát a Palesztinát pártoló tartalmak gyártói.
Nikki Haley republikánus elnökjelölt (kit jövőre választhatnak meg Amerika polgárai, hacsak nem megint valamilyen úton-módon Donald Trump kerül a trónra) radikális akciót sürget az online szociális média megregulázására.
Ígérvénye szerint, amennyiben az ovális irodába jut, első számú intézkedése lesz a közösségi médiumok ajánló algoritmusai nyilvánosságra hozatalának kikövetelése, továbbá az online anonimitás megszüntetése. Mindezt úgy érné el, hogy minden amerikai polgárt személyazonosításra kötelezne. Csak az posztolhatna eztán, aki beszolgáltatja igazolványa adatait a hatóságoknak vagy a platformok adminisztrátorainak.
Haley szerint eme csekélyke áldozatot muszáj lesz meghozni a rohamosan terjedő orosz, iráni és kínai botok végett, melyek tömeggyártják az Amerika-ellenes propagandát.
Az anonimitás felszámolása helyre tenné a renitens fiatalságot is:
Ha tudják, hogy lelkipásztoruk, családtagjaik figyelik kiposztolt tartalmaikat, az gyermekeinket és hazánkat egyaránt segíti.
A szélsőjobboldali republikánus képviselők szerint a New York-ban élő zsidókkal szemben intézett antiszemita megnyilvánulások és a fiatalság körében futótűzként terjedő Izrael-ellenes hangulat megsemmisíti a vallásszabadságra, kulturális diverzitásra és véleménynyilvánítás szabadságára épülő amerikai társadalmat.
Akad egy rejtett veszélye is a helyi fiatalság ily erőteljes megosztottságának. Ha nem lehet egységes narratíva mentén terelni őket bizonyos csoportokkal szembeni ellenségeskedésre, akkor háborúra sem lehet kényszeríteni őket ugyanezekkel szemben. Amikor az Y-generációban közel fifti-fifti az Izraelt és Palesztinát pártolók aránya, kire fognak lőni, ha elviszik őket a frontra?
A cikk lezárását követően érkezett a hír, hogy az amerikai lakosság 68%-a békét akar háború helyett. Ez bizony még a boomer társadalom körében sem prejudikál többségi támogatottságot bármelyik oldal igazsága mellett.
