Csődöt készül jelenteni a 2010 óta kizárólag pénznyelésre képes WeWork. Aki nem ismerné ezt a vállalatot: a világ legnagyobb coworking (gyakorlatilag óradíj alapon bérelhető) irodákat kínáló vállalatáról van szó, ami csaknem 40 országban van jelen.
A WeWork piaci kapitalizációja 60 millió dollárra zuhant úgy, hogy fénykorában 47 milliárd dollárra taksálta annak értékét a kockázati tőke.
A vállalat a maga üzleti modellje szerint szerte a világon (persze leginkább Amerikában) ezernyi irodahelyiséget vásárol meg vagy bérel ki, majd ezeket részmunkaidőben belakható megosztott irodahelyiségekké alakítja. Az irodák bérlését és időbeli foglalását egy direkt erre a célra kifejlesztett appon keresztül lehet intézni. Ez által vált a WeWork egy unalmas ingatlanbizniszből a Szilícium-völgy imádott és pátyolgatott technológiai unikornisává.
A probléma pusztán az, hogy a WeWork tényleges pénzmozgásainak semmi közük a vállalat mérnökei által lekódolt apphoz. Egy szabvány irodabérlő szolgáltatásról van szó, amely úgy kívánt végül soha nem abszolvált profitabilitásra szert tenni, hogy olyan kisvállalkozóknak nyújtott irodákat, melyek nem engedhették meg maguknak teljes értékű helyiség bérlését, vagy a munkaerő nagy része home office-ban dolgozik, így elegendő heti 1-2 napokra meeting helyiséget kivenni.
Már a 2010-es években is nevetségesen gyenge lábakon állt a szisztéma, de a 2020-as COVID válság és a nyomában rohamléptékben terjedő home office tendenciák végleg ráverték a lakatot a WeWork relevanciájára.
Mint az a parazita technológiai tőke hasonszőrű termékeinél is látható (lásd Uber), a WeWork kizárólag úgy tehet szert bevételre, ha az irodákat jóval piaci ár felett adja használatba, mely bevételnek ráadásul egy közel globális app infrastruktúráját és a jelzálogra vásárolt temérdek iroda költségeit egyaránt fedeznie szükséges. Ez csak úgy abszolválható, ha az órabérletben kiadott irodák legnagyobb része nem bír üresjárattal, magyarán az év minden egyes napjának 24 órájában valaki kiveszi ezeket a helyiségeket néhány órára.
Csakhogy ezzel a konstrukcióval szemben egy kizárólag postaládával és egyetlen íróasztallal bíró székhely bérlése, vagy a kisvállalkozások munkatársainak valamelyik fél otthonában tartott meetingjei sokkalta gazdaságosabb és időtakarékosabb megoldást nyújtanak. Az óradíjért kivett irodákban ráadásul személyes tárgyakat vagy iratokat sem lehetséges tárolni, hiszen a következő bérlő is láthatja, vagy akár el is lophatja azokat.
Ebből következően a coworking irodák bár kuriózumnak számíthatnak 1-2 irodaház belsejében, tökéletesen lehetetlen rájuk építve egy közel globális bérlemény-rendszert és vele tökéletesen ideális kihasználtságot keletkeztető appot üzemeltetni.
Ebben bukott el végül a WeWork. Azért roppant figyelemre méltó eredmény, hogy az évről évre befektetői dollármilliárdokat nyomtalanul elnyelő startup ilyen sokáig fenn bírt maradni.
Tervek szerint a november 6-ával induló héten a WeWork csődöt jelent, a vállalat vagyoneszközeit pedig nyilván a dögtetemre éhes karvalytőke markolja majd fel.
A WeWork részvények értéke 2021 novemberében érte el abszolút csúcsát mintegy 520 dolláros árfolyammal. 2023 novemberére ugyanezen részvények ára 1 dollár alá zuhant, ami gyakorlatilag az elkerülhetetlen csőddel egyenértékű értékítéletet jelent a befektetők részéről.
A WeWork mögé korábban olyan jelentős technológiai vállalatok is felsorakoztak és nyújtottak pénzügyi támogatást számára, mint a Microsoft vagy az IBM. 2019-ben a japán Softbank 5 milliárd dollárral segélyezte a már akkor is haldokló vállalatot. A WeWork 13 éves fennállása alatt soha nem volt képes profitot termelni, a tavalyi évet mintegy 2 milliárd dolláros veszteséggel zárták.
A WeWork október óta képtelen felvett hitelei kamatainak törlesztésére. Mintegy 777 helyszínen kivehető Irodái 72 százalékos átlag kihasználtság mellett működtek, ám mindezen arány sem bizonyult elegendőnek a fennmaradáshoz.
Komolyabb misét is megérne a WeWork és a hozzá hasonló milliárdos unikornis startupok bukásának elemzése, de ezt majd talán megejtem máskor. Például amikor a 30 milliárd dollárt elégető, Uber nevű szélhámos kamuvállalatról rántom majd le a leplet.
